Milyenek az emberek Taizhouban?
Eredeti publikálás dátuma: 2012. augusztus 22.
Ha most olvasol először, akkor annyit érdemes tudni, hogy ez a bejegyzés a korábbi weboldalamon (nőiezmegaz.hu) már megjelent, de mivel szívem csücske Kína és korántsem búcsúztam el tőle örökre, így szeretném folytatni és megosztani Veled kedves Olvasóm a kínai beszámolóimat, élményeimet, receptjeimet. Remélem tetszeni fog és visszanézel hozzánk.
Kedvesek, barátságosak, segítőkészek, jókedvűek, nem idegeskednek, nem sietnek és imádják a gyerekeket,
Kb. egy éve laktunk a lakóparkban, amikor egy kora délután nagyon szakadt az eső. Mivel jó meleg volt, és nem volt kedvünk otthon maradni, elhatároztuk, hogy elindulunk bevásárolni. Teljes menetfelszerelésben (esőkabát, gumicsizma) nekivágtunk a fiúkkal, hogy legyalogoljunk a bevásárlóközpontba. Néhány perces séta után az esőben, az egyik lakó megállt mellettünk kocsival. Félreérthetetlen volt, hogy el szeretne vinni minket valameddig… a bevásárlóközpont nevét hamar megtanultam kínaiul, így nem volt nehéz megmondani neki, hogy merre tartunk. És láss csodát, 5 perc múlva már ott is voltunk. Gyorsan megköszöntem a kedvességét. A mai napig sem tudom, hogy melyik figyelmes szomszéd tett velünk ilyen jót.
Nyilván nekik könnyebb volt megjegyezni azt a néhány külföldit (3-4 család), aki ott lakott, mint nekünk őket. Az első időben olyan egyformának tűntek, a nők hosszú, fekete hajjal, a férfiak alacsony, szikár testalkattal. Aztán ahogy telt az idő, egyre több ismerősünk, barátunk lett. Most már azt is látom, hogy egyáltalán nem egyformák a kínai emberek, sokkal könnyebben megjegyzem a vonásaikat, megkülönböztetem őket egymástól. Persze közben az is kiderült, hogy nekik sem könnyebb a dolguk ha a fiaimra néznek, pedig másfél év van a két gyerek között. Az esetek 99 %-ában azt hitték, hogy ikrek a fiúk. Emlékszem, kb. az ötödik kínai kérdés amit megtanultam az az volt hogy: Ikrek a gyerekek?
A takarítók jókedvűen dolgoznak, mindig akad egy-egy barátságos mosoly a pihenőidőben.
A kertészek megengedték, hogy a fiúk segítsenek a gyeptégla lerakásában és a faültetésnél.
Az őrszolgálat dolgozói (a lakópark bejáratánál 24 órás őrszolgálat üzemel) is nagyon kedvesek voltak velünk. Minden egyes találkozás alkalmával köszöntek, és mosolyogva nyugtázták amikor mi kínaiul visszaköszöntünk. Még egy közös, rövid biciklizés is belefért a munkaidőbe.
Egyszer a parkban egy kis kézikocsiba is bekéredzkedtek a fiúk, bár a munkást akkor láttuk először, gondolkodás nélkül igent mondott és ment egy kört a mosolygó fiaimmal.
Ha még nem olvastad a kínai blogbejegyzéseim további részeit, akkor itt találod azokat: fényképekkel illusztrált, személyes élménybeszámolóim
♥ Baráti üdvözlettel,
Comments are closed.