Esténként az utcán …
…mindenféle finomságokat sütnek. Zöldségeket, halakat, rákokat, tofut, virslit, fűszeres húsokat… Aki naplemente után megéhezik, csak kimegy az utcára és biztosan talál egy kicsi vagy nagyobb utcai BBQ árust. Van aki csak egy egyszerű biciklivel vonul ki, magával húzva a protékáit, de vannak nagyobb utánfutók is átalakítva utcai gyorsbüfének. Illetve kis éttermek lazán “kitelepülnek” az étterem elé, és ott sütnek mindenféle finomságot. Itt Kínában nagyon fontos az evés, este 17.30-kor már vacsoráznak az emberek. Persze nem is csodálom, hogy 9-10 körül ismét éhesek… Persze mi is kipróbáltuk, és biztosan állíthatom, hogy nem utoljára! Mi egy kicsi éttermet választottunk ki… Kb. 10 percnyi séta a lakásunktól ez az étterem. Este hét előtt kerekedtünk fel, jó érzés volt, hogy már csak 31 fok van és nem süt a nap. Útközben megcsodáltuk a szép tájat és a halra váró horgászokat.
Az éhes vevők kis tálcára szedhetik a nyers “sütnivalókat”. Mi választottunk ragacsos rizskarikákat, kukoricát, krumplit, karfiolt, rákot, tintahalat és egy 1,5 kg-os halat. Az ételeket kis pálcára felszúrják. A zöldségeket wokban kicsit előpárolják. Így kerül a rostra, majd olajjal megkenik, fűszerezik és sütik. Mi ezeket a sütnivalókat választottuk. 🙂
A ragacsos rizs úgy készül, hogy vízben a rizst jó puhára főzik, átpasszírozzák, formázzák, alaposan összenyomják, majd szeletelik. Az élelmiszer boltokban előre csomagolva különböző formára vágva lehet kapni, így gyorsan sokféle finomságot tudnak belőle sütni, főzni. Van hosszú metélt, nagyobb téglalap, kis karika, stb. Így parázson sütve, enyhén fűszerezve nagyon finom. Kívül ropogós, kellemes beleharapni. 🙂 Mind a négyen szeretjük.
Természetesen lehet csípősen is kérni a finomságokat, de korábbi tapasztalataink szerint nem érdemes, mert a kicsit csípős is annyira csíp, hogy szinte ehetetlen. A tintahalra sütés közben olaj, só, szójaszósz, sör, fűszerek és még apróra vágott zöldhagyma is került. Sanyika és István szerint nagyon finom, mi Istvánkámmal nem szeretjük. Én kóstoltam már korábban a tintahalat, olyan rágógumi szerű állaga van és ízre pedig hal íze. Szóval én inkább meghagyom a fiúknak a tintahalat! 🙂
A kukorica, krumpli és a karfiol viszont nagyon finom, mindet szeretem. (Ezen kívül korábban kóstoltunk paprikát, gombát, padlizsánt… finomak voltak.)
Utolsónak maradt a nagy halunk. A halat alaposan bedörzsölte a főnökasszony sóval, majd rostra tette. Sütés közben megkente olajjal.
Az összefogható rostély között szépen sült a halacskánk. A főnökasszony fordítgatta, kenegette, fűszerezte, végül még szezámmagot is szórt rá.
A végeredmény egy nagyon finom, kívül ropogós, belül fehér, omlós sült hal lett. A képek nem adják teljesen vissza, és időközben ránk is sötétedett, de azért remélem elhiszitek, hogy mennyei volt. 🙂
Magyarországon is itt a nyár, horgászat, bográcsolás, kerti sütögetés ideje, mindenkit csak bíztatni tudok, hogy ha ideje engedi, akkor hajrá, menjen ki a szabadba és süssön-főzzön valami finomat.
♥ Baráti üdvözlettel,
Comments are closed.