A jéghideg lakás, jégeralsó és védőruhák története…
Eredeti publikálás dátuma: 2012. augusztus 22.
Ha most olvasol először, akkor annyit érdemes tudni, hogy ez a bejegyzés a korábbi weboldalamon (nőiezmegaz.hu) már megjelent, de mivel szívem csücske Kína és korántsem búcsúztam el tőle örökre, így szeretném folytatni és megosztani Veled kedves Olvasóm a kínai beszámolóimat, élményeimet, receptjeimet. Remélem tetszeni fog és visszanézel hozzánk.
2007. január 4-én érkeztünk meg Kínába,
10 hónapos és 2 éves kisfiaimmal, valamint férjemmel. Shanghaitól délre Taizhou nevű városba.
Férjemnek egy gyógyszergyár részleget kellett felépítenie. Eredeti terv szerint egy évre mentük, amiből 4,5 év lett.
Egy gyönyörű lakóparkban béreltünk lakást, a bútorokat már korábban megrendeltük, a konyhánkat felszerelték, mondhatjuk, hogy egy berendezett lakásba érkeztünk.
A lakásban 5 fok fogadott minket,
amikor beléptünk. Nem vicc, januárban 5 fok odabent. Gyorsan bekapcsoltuk a hősugárzókat, ami ugyan kis melegséget adott, de nem lehet összehasonlítani a magyar viszonyokkal. Kína déli részén ugyanis nincsen fűtés. Gondolok itt a központi vagy távfűtésre. Ha valaki szeretne, vásárolhat hősugárzókat, illetve használhat légkondicionálót, hogy meleg otthont teremtsen. Férjem természetesen előrelátó módon vett hősugárzókat, viszont arra nem voltunk felkészülve, hogy a lakásban kialakított hálózat nem bírja a terhelést, úgyhogy folyamatosan levágta a biztosítékot a 4 hősugárzó. Hosszas telefonálgatás után, sikerült kideríteni, hogy a mennyezet alatt lévő konnektorok használatával orvosolható a probléma. Persze ki gondolta volna, hogy a fenti konnektorokat kell használni a hősugárzókhoz is, mi a legközelebb eső, lent található dugaljakat használtuk minden szobában. Utólag persze teljesen logikus, hogy a fenti dugaljakat a légkondiknak úgy alakították ki, hogy egyszerre is lehet használni, akár mind a 4 szobában. Ok, tanultunk valamit, csak a fentieket használhatjuk, ha nem akarunk rendszeres áramszünetet és hideget.
A következő napokban meglepődve tapasztaltam,
hogy a kínai családok többsége egyáltalán nem fűt a szomszédságunkban. Hogy bírják így ki a telet? Nem fáznak? Hogy fürdenek esténként? Számos kérdés sorakozott a fejemben. Ekkor elkezdtem figyelni a ruházkodásukat. A kínai emberek nagy többsége télen rétegesen (többszörösen rétegesen) öltözik, ami azt jelenti, hogy kötelezően felveszik az alsóruházatot (jégeralsó és jégerfelső belül bolyhos változatban, férfiak és nők egyaránt.) és otthon is télikabátban töltik szabadidejüket. A csizmát vagy magukon hagyják vagy vastag mamuszra cserélik. A gyerekeket 3 nadrág, 4 pulóver, egy kabát és ha kell még rajta egy mellény melegíti. Nem vicc, némely gyerek alig tud megmozdulni, vagy úgy járkál mint egy szúmó birkozó.
Nagyon okosan, különféle védőruházatokat is kitaláltak,
hogy a télikabátokat megvédjék. Gondolok itt arra, ha például az asszony otthon főzi a vacsorát … természetesen télikabátban, hiszen 5 fokot mutat a hőmérő higanyszála. Az általunk is ismert konyhai kötény a kínai konyhai munka elmaradhatatlan kelléke. De a kínai szakács nem éri be ezzel, a karokat (illetve a télikabát ujját) is védeni kell, ezért karvédőt használnak. Csuklónál és könyöknél gumis, anyagát tekintve lehet nejlon, pamut, vászon. Ezt a karvédőt akár naponta is ki lehet mosni, ha elkoszolódik, ellentétben a télikabáttal.
van olcsóbb van drágább
A karvédőt kreatív módon nyáron a tűző nap ellen is előszeretettel használják. 🙂
A gyerekekre is kapható védőfelszerelés, hátul megkötős, kötényszerű, és nem utolsó sorban a karokat is védi. Nagyon közkedvelt, lehet pamutból, vízlepergetős anyagból. Akár otthon, akár az óvodákban is szinte mindig használják.
Ezen kívül a konyhából már jól ismert karvédő, gyermek méretben is kapható. A karvédő otthon, az óvodákban, de még az utcán is általános ruhadarab, ami megvédi a gyerekek öltözetét. Végül is nagyon praktikus, lehet hogy Magyarországon is használnunk kéne?
balról a felnőtt méret, jobbról a gyermek méret
Ha még nem olvastad a kínai blogbejegyzéseim további részeit, akkor itt találod azokat: fényképekkel illusztrált, személyes élménybeszámolóim
♥ Baráti üdvözlettel,
Leave a Reply
You must be logged in to post a comment.