A mélyhűtő lista vezetése nagyon praktikus dolog. Egyrészt igen nehéz fejben tartani, hogy mit tettünk be a fagyasztóba, vagy hová tettük. Másrészt a listára pillantva ötletet kapunk, hogy mit főzzünk másnap, vagy a héten. Nekem itt Pesten csak egy 3 polcos kis fagyasztóm van a hűtő alatt, de őszintén bevallom, lista nélkül még ezt a viszonylag kicsi mélyhűtőteret sem tudnom követni. 🙂
Több előnye is van a listának és a fagyasztásnak:
- Amelyik készétel fagyasztható, érdemes belőle többet főzni, hiszen idő szűkében igen jól jön, hogy nem kell főznünk, csak melegítenünk kell az ételt. Ilyenek pl. halászlé és húsleves leve, pörköltek, kemencés csülkös bab, töltött káposzta, székelykáposzta, lecsó, szilvás gombóc, nudli, sült és főtt húsok (ha esetleg van maradék), szószok…
- Ha lehetőségünk van pl. nagyobb mennyiséget a szabadban főzni, akkor nem büdösítjük és gőzöljük vele a konyhát. Én vidéken a teraszon szoktam nagy adag halászlét, pörköltet, csülkös babot, töltött káposztát, székelykáposztát főzni, így nem kell a lakásban órákig főzni, majd a konyhaszagot szellőztetni. Miután kihűl az étel fagyasztós dobozokba kiadagolom, feliratozom, és már mehet is a nagy fagyasztóládába. (Vidéken nagy fagyasztónk van, ez nekem megkönnyíti az életemet, mert sok-sok ételt, zöldséget, gyümölcsöt, húsféléket le tudok fagyasztani. A nagy fagyasztóból hétvégente fel szoktam töltögetni a kis mélyhűtőt.)
- Ha akciósnak hozzájutok valamilyen alapanyaghoz, akkor készítek belőle tartalékot a mélyhűtőbe.
- Ha pl. egy nagyobb mennyiségű pörköltet megfőzünk, akkor eszünk belőle frissen, és dobozba kiadagolva fagyasztok is. Később akár pörköltnek, akár rizses húsnak, akár gulyáslevesnek gyorsan elkészítem. Így nem kell minden egyes főzésnél 1-2 szem hagymát pucolni, aprítani, dinsztelni. Így nincs mindig hagymaszag és napi szinten lehet csökkenteni az előkészítési és főzési időt.
- Szükség szerint kisebb és nagyobb adagokban fagyasztok, így mindig az igényünknek megfelelő mennyiség áll a rendelkezésünkre.
- Elmosható dobozokat használunk, így a környezetet sem szennyezzük a sok zacskó hulladékkal. Persze pl. a kenyeret, péksütiket én is zacskóban fagyasztom, de ezeket többször fel szoktam használni.
- Természetesen kisütött kenyeret, kalácsot, pogácsát és péksüteményeket is szoktam fagyasztani, amiket később elővéve jóízűen elfogyasztunk. Erről évekkel ezelőtt írtam egy kis összefoglalót, itt találjátok: Hogyan marad friss a péksütemény?
- Az utóbbi időben kenyeret és péksüteményt is mindig többet sütök, mert több energia a sütőt felmelegíteni, mint egy adag kiflit kisütni. Szóval ha már felforrósítom a sütőt, akkor már nem csak egy fél kiló kenyeret sütök vagy pár szem kiflit sütök, hanem több adagot és úgy tervezem a sütést-főzet, hogy egymás után azonnal sütöm a kenyeret, süteményt vagy pl. a rakott krumplit. Így csak egyszer kell felmelegíteni a sütőt, amivel időt és energiát is spórolok.
- Ja és egy nagyon fontos dolog! Főleg nagy fagyasztóláda használata esetén célszerű, sőt kötelező a dobozokra és zacskóra ráírni, hogy mi van benne, mekkora mennyiség és a dátumot, hogy később egyszerűbb legyen a beazonosítása.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig mindenből fagyasztok és nem is eszünk frissen sült ételt. Persze hogy eszünk, de nagy a család, két nagy fiúval, akiknek igen jó az étvágya, így egész nap csak a konyhában állhatnék, hogy mindig mindenkinek tele legyen a hasa. Így nem kell minden nap órákig sütni-főzni, van mihez nyúlni egy kevésbé ráérős napon is. 🙂
Remélem sikerült néhány ötletet adni, mutatom a fotókat is.
♥ És akkor következzenek a fázisfotók, klikk a képre …
♥ Jó étvágyat kívánok!
Comments are closed.